A k�osz az Airsoftos legnagyobb ellens�ge. Egy rajta�t�s az egyik leghat�konyabb m�dja, hogy k�oszt teremts�nk. Ebb�l a cikkb�l b�rki megtudhatja az alapvet� dolgokat, amelyek egy sikeres rajta�t�s v�grehajt�s�hoz sz�ks�ges, ami a legjobb Airsoft j�t�kosokat is k�nny� pr�d�v� teheti.

A rajta�t�s az egyik leghat�konyabb t�mad�si forma, ami egy gyalogs�gi parancsnok rendelkez�s�re �ll. Lehet�v� teszi, hogy kihaszn�lj�k egy roham �sszes kritikus elem�t, mint a meglepet�st, sebess�get �s az akci� er�szakoss�g�t, a maxim�lis lehet�s�gig, ugyanakkor minimaliz�lj�k a saj�t er�kre es� kock�zatot. Egy j�l tervezett �s kivitelezett rajta�t�s s�lyosan cs�kkentheti az ellens�g erej�t. Egyetlen rajta�t�s a gy�zelem lehet�s�g�t teremtheti meg ott, ahol kor�bban es�ly sem volt r�. Ez egy nagyon hat�kony taktika, amennyiben HELYESEN VAN V�GREHAJTVA. Ebb�l a cikkb�l megtudhatj�tok az alapvet� inform�ci�kat, amelyek ahhoz sz�ks�gesek, hogy valaki meg�rtse, hogy m�k�dik egy rajta�t�s, �s � maga is v�grehajtsa azokat.

A RAJTA�T�S T�PUSAI

K�t form�ja l�tezik a rajta�t�snek. Az egyiket megtervezettnek nevezik. A m�sikat siet�s, vagy azonnalinak nevezhetj�k. Mindkett� hasonl�t egym�sra, ugyanazok az alapvet� elemek sz�ks�gesek a sikeress�ghez, a k�l�nbs�gek a rajta�t�s k�r�lm�nyeiben van.

Megtervezett rajta�t�st egy meghat�rozott helyen �s id�pontban terveznek meg az ellens�g ellen. A felk�sz�l�s egy megtervezett rajta�t�sre ugyanolyan, mint b�rmely t�mad�sra. Inform�ci�kat gy�jtesz az ellens�g �tvonal�r�l �s c�lpontjair�l. Ezen adatok alapj�n a csapat kidolgozza a t�mad�si tervet. Miut�n a terv megvan, v�gig pr�b�lnak minden f�zist, a helyezked�st�l a visszavonul�sig. A fontos r�szleteket, mint a visszavonul�si �tvonal, kommunik�ci�, t�zir�ny�t�s, �s t�mogat�s, alaposan megbesz�lik, �s v�gleges�tik. Amikor a rajta�t�s elkezd�dik, az alapos tervez�s lehet�v� teszi k�pess�geik maxim�lis kihaszn�l�s�t, �s a saj�t egys�geik k�z�tti zavarod�s minimaliz�l�s�t. A parancsnokok lehet�s�g szerint tervezett rajta�t�st szeretn�nek v�grehajtani, amikor csak lehets�ges.

Az azonnali rajta�t�sek olyan rajta�t�sek, amelyeket egy v�ratlanul felmer�l� lehet�s�g vagy esem�nyek alakul�sa miatt ind�tanak. Az Airsoftban akkor szoktak ilyen lehet�s�gek el�fordulni, amikor az ellenf�l visszavonul�sban van, vagy �ld�zi csapatunkat.

Egy m�sik lehet�s�g, amikor a csapat �rj�raton van, �s ellenf�llel tal�lkozik an�lk�l, hogy azok �szrevenn�k. A parancsnok meg�llap�that egy j� rajta�t�si poz�ci�t az ellenf�l el�tt, �s oda ir�ny�tja csapat�t.

Mindig vigy�zni kell azonban az ilyen spont�n rajta�t�sekkel. A csapat vezet�j�nek tiszt�n kell l�tnia a t�mad�s lehet�s�g�t, �s cselekednie, miel�tt az szertefoszlik. A csapatnak rutinosnak kell lennie rajta�t�sekben, �s a parancsnokt�l �rkez� minim�lis ir�ny�t�ssal fel�llni a megfelel� poz�ci�ba. Amennyiben a csapat nem j�rtas rajta�t�sekben, nem tan�csos ilyen azonnali rajta�t�sekkel pr�b�lkozni.

A RAJTA�T�SBEN VAL� SZEREPEK

Minden rajta�t� csapatot h�rom r�szre tan�csos osztani. Ez egyes r�szek m�rete nagy r�szben f�gg a feladatt�l, az ellens�gt�l, a terept�l, a rendelkez�sre �ll� er�t�l, valamint az id�t�l. Ak�rmekkora is a rendelkez�sre �ll� er�, azt megfelel�en kell elosztani.

Blokkol� csoportok: Kett� ilyenre van sz�ks�g ahhoz, hogy a t�mad�s sikeres legyen. A blokkol� csoportok a bal �s jobb sz�ls� oldal�n helyezkednek el a t�mad� csapatnak. Feladatok a t�bbi csapattag riaszt�sa az ellenf�l k�zeledt�re. A t�mad�s megkezd�se ut�n pedig ezek a csapatok akad�lyozz�k meg az ellenfelet, hogy visszamenek�ljenek abba az ir�nyba, amelyr�l j�ttek, vagy hogy tov�bb haladhassanak az eredeti ir�nyukba. Tov�bb� ezek a csoportok �ll�tj�k meg az esetleges ellens�ges er�s�t�st, hogy megments�k a csapd�ba eset t�rsaikat.

Kiv�gz� csoport: Mint a neve is mutatja, a kiv�gz� csoport t�zer�t, pontoss�got, meglepet�st �s sebess�get haszn�l, hogy megsemmis�tse az ellens�ges er�ket. Ez a csapat �ltal�ban a blokkol� csoportok k�z�tt helyezkedik el, meglehet�sen egy�rtelm� feladattal. Tagjai c�lzott l�v�seket adnak le az ellens�g „kiv�gz�si z�n�ban" rekedt tagjaira, ameddig senki sem marad "�letben". Miut�n a l�v�ld�z�s abbamaradt, a kiv�gz� csoport feladata lehet m�g az ellenf�l �tkutat�sa h�rszerz�si inform�ci�k ut�n, azonban ha a rendelkez�sre �ll� id� r�vid, a kiv�gz� csapatnak c�lszer� visszavonulni olyan gyorsan, amennyire csak lehets�ges.

Biztos�t� csoport: Ez egy opcion�lis (b�r aj�nlott) r�sze a t�mad� csapatnak. A legt�bb rajta�t�s elleni kik�pz�s ellent�mad�st javasol a rajta�t� csapat poz�ci�ja ellen. A biztos�t� csoport megakad�lyozza az ellens�get, hogy eljuthasson a saj�t egys�gek poz�ci�j�hoz. A t�mad�s v�gezt�vel pedig v�delmi alakzatot vesz fel a f� er� m�g�tt, akik esetleg kev�s l�szerrel rendelkeznek. Azonban ez a csoport csak egy aj�nlott r�sze a rajta�t�snek. El�fordulhat, hogy a rendelkez�sre �ll� emberek sz�ma nem teszi lehet�v� a biztos�t� csoportot. Ebben az esetben feltehet�leg a legjobb taktika agressz�ven t�madni, majd menek�lni. Semmi sz�ks�g a k�rny�ken lenni, amikor az ellenf�l kezd mag�hoz t�rni.

N�ha sz�ks�g van arra, hogy egy csoport t�bb mint egy feladatot l�sson el, k�l�n�sen, ha a r�sztvev�k kevesen vannak. Amennyiben ez a helyzet, fontos, hogy szorosabban legyenek a sorok, ami lehet�v� teszi a csapatagok koordin�ci�j�t, valamint k�lcs�n�s t�mogat�s�t.

J� helysz�nek rajta�t�shez

Hogy hol fog egy rajta�t�s lezajlani, azt az ellens�g d�nti el. A t�mad�k azt d�nthetik el, hogy mikor, �s milyen felt�telekkel tegy�k azt. A rajta�t�sek sikeresebbek, amikor olyan terepen t�rt�nnek meg, amit az ellens�g a saj�tj�nak gondol. A kisebb k�sz�lts�g mellett, egy ilyen t�mad�s el�nye m�g az is, hogy az ellens�g harci kedv�t is megt�ri. Tov�bb� el�fordulhat, hogy az ellens�g k�nytelen �rt�kes er�forr�sokat elhaszn�lni a h�torsz�g�nak v�delm�re, �gy gyeng�tve az �ltal�nos helyzet�t. A II. Vil�gh�bor�ban a partiz�nok t�mad�sai N�metorsz�got arra k�nyszer�ttette, hogy t�bb t�zezer katon�ja az ut�np�tl�si �s kommunik�ci�s vonalakat �rizze. Ez jelent�s m�rt�kben hozz�j�rult a sz�vets�gesek sz�mos gy�zelm�hez. Ak�rmi is a helyzet, fontos hogy megbizonyosodjunk az �tvonalr�l, amit az ellenf�l haszn�l (p�ld�ul: �sv�ny, visszavonul�si vagy ut�np�tl�si �tvonal).

A pontos rajta�t�si hely meghat�roz�s�hoz lehet�s�g szerint olyan ter�letet kell v�lasztani, amely megfelel� szint� fedez�ket �s �lc�z�st biztos�t, ugyanakkor viszonylag nagy bel�that� teret enged�lyez. A magaslati helysz�nek ide�lisak, mert lehet�v� teszik a t�mad�knak, hogy lefele t�zeljenek, m�g a v�d�ket k�nyszer�ti az ellenkez�j�re, ami k�l�n�sen h�tr�nyos, amennyiben k�zeli c�lra, vagy fekv� helyzetb�l t�zelnek (ami feltehet�leg az ellenf�l helyzete lesz t�mad�s ut�n). A magaslati helyek ellen tov�bb� nehezebb rohamot int�zni.

Az �lc�z�s l�tfontoss�g�. A t�mad� csapatnak k�pesnek kell lennie arra, hogy elb�jjon, �s �gy v�rja az ellens�get, am�g az a kiv�gz� z�n�ba nem �r. Nagyon alkalmas helysz�n �lc�z�s�ra, ahol a n�v�nyzet v�ltozik, mint p�ld�ul egy erd� v�ge, vagy az �t k�t oldala. Fontos, hogy r�sztvev�k �lc�zz�k mind magukat, mind a torkolatt�z�ket. �gy, miut�n a l�v�ld�z�s megkezd�d�tt, az ellenf�l nem tudja a t�mad�k pontos helyzet�t meghat�rozni.

K�v�natos tov�bb�, hogy a t�mad� csapatnak fedez�k �lljon rendelkez�s�re, m�g az ellenf�lnek semmi, vagy annyira kev�s, amennyire lehet. Miut�n nem val�sz�n�, hogy egy ilyen helyet lehet tal�lni, ez�rt kompromisszumot kell k�tni. Egy �tlagos ember 10 m�sodperc alatt 70 m�tert tud futni. K�r�lbel�l 2-4 m�sodperc sz�ks�ges, hogy egy ellens�ges katon�t beazonos�tsunk, �s c�lzottan t�madjunk r�. Tan�csos teh�t legal�bb 20-30 m�ter ny�lt ter�letet hagyni minden ir�nyba a kiv�gz� z�n�ban.

Sz�m�t�sba �rdemes venni tov�bb� az ellens�g er�s�t�s�nek helyzet�t, �s lehets�ges �tvonal�t a rajta�t�si ter�letbe, valamint elfele onnan. �gy tudhatod, merre kell, �s merre nem szabad menni.

Egy m�sik kritikus pont, amit hangs�lyozni kell, hogy biztosak legy�nk benne, hogy a rajta�t�si helysz�n az ellenfelet arra k�nyszer�ti, hogy a vonalunkkal p�rhuzamosan �rkezzen, k�l�nben nem lehets�ges az eg�sz ellens�ges egys�get t�z alatt tartani, ami lehet�v� teszi sz�mukra az ellent�mad�st.

EGYENES �S AZ „L" ALAK� RAJTA�T�SI FORM�CI�K

A k�t leggyakrabban haszn�lt rajta�t�si form�ci� az „Egyenes", �s az �gynevezett „L" alak� form�ci�.

Vonalas form�ci�

Ebben a fel�ll�sban a t�mad� csapat egy egyenes vonal ment�n helyezkedik el az ellenf�l k�zeled�si �tvonala ment�n. A blokkol� csoportok a bal �s a jobb sz�len helyezkedik el, a kiv�gz� csoporttal a k�zep�n. Ha van biztos�t� csoport, az �ltal�ban a f� vonal m�g�tt helyezkedik el, k�szenl�ti poz�ci�ban.

„L" alak� form�ci�

Mint a neve is sejteti, a csapat egy L alak� poz�ci�t foglal el. A blokkol� csoportok a bal fels� �s a jobb als� sz�rnyon helyezkednek el (vagy ford�tva). A kiv�gz� csapat a k�t vonal tal�lkoz�s�n�l, vagy annak k�zel�ben helyezkedik el. A biztos�t� csoport helye lehet a kiv�gz� csoport m�g�tt, vagy k�z�pen, a form�ci� m�g�tt. Ak�rmelyik is az, fontos hogy b�rmelyik csoportot tudj�k t�mogatni a t�mad�s sor�n.

Spont�n rajta�t�sek

Ez egy meglehet�sen vesz�lyes form�ja a rajta�t�seknek. Az al�bbi p�ld�ban felt�telezz�k, hogy egy Airsoft csapat �rj�raton tal�lkozik ellens�ggel, an�lk�l hogy az �ket felfedezn�. Ism�t hangs�lyozni kell a gyakorlat jelent�ss�g�t. A parancsnok nem tud sok seg�ts�get ny�jtani embereinek. A csendess�g fontos. Az �sszes cselekedetnek a kik�pz�sen gyakoroltak alapj�n kell t�rt�nnie. A parancsnoknak sokkal jobban kell embereinek intelligenci�j�ra �s k�pess�geire hagyatkoznia, mint b�rmilyen m�s rajta�t�sn�l.

Egy spont�n rajta�t�s az ellenf�l azonos�t�s�val kezd�dik. A csapat parancsnoka meg�ll�tja embereit, hogy eld�ntse, van-e a k�zelben alkalmas helysz�n egy rajta�t�s kivitelez�s�hez. A fedez�k �s a rejt�zk�d�si lehet�s�g a legfontosabb t�nyez�k, amellett, hogy az ellenf�l a poz�ci�t�l l�t�vols�gban mozogjon. A helysz�n meg�llap�t�sa ut�n a parancsnok jelzi csapat�nak a t�mad�s hely�t, a kiv�gz� z�na nagys�g�t, �s a biztos�t� z�n�t. K�zjeleket tan�csos haszn�lni a kommunik�ci�ra ilyen helyzetben. T�rekedni kell, hogy a meglepet�s ereje megmaradjon.

A csapat a megadott helyen elfoglalja a fedez�keket, �s elrejt�zik. Egy spont�n t�mad�sban, a parancsnoknak nem �rdemes t�ls�gosan elny�jtani vonalait. Az embereknek nem tan�csos messzebbre lenni egym�st�l, mint 10 m�ter. Ellent�tben egy megtervezett rajta�t�ssel, nincs id� tervezni, kidolgozni a t�zel�si z�n�kat, vagy m�s kommunik�ci�s elj�r�sokat. Ez�rt fontos a z�rt form�ci�, hogy a csapat egys�ge megmaradjon az eg�sz �tk�zet alatt.

Amikor az ellens�g bel�p a kiv�gz� z�n�ba, a parancsnok jelt ad a t�mad�sra, az �ltal�nos forgat�k�nyv szerint. Mindenki t�zel, ameddig az ellens�g el nem esik. Ezut�n a t�mad� er� visszavonul.

Fontos, hogy a parancsnok meghat�rozza, mi t�rt�njen, ha a csapatot a rajta�t�si pont el�r�se el�tt felfedezik. A mozg�s n�veli a felfedez�d�s es�ly�t, teh�t tervezni kell erre a kritikus eshet�s�gre is.

Megjegyz�sek

T�z vez�rl�s
A csapat t�zz�n�inak ir�ny�t�sa rendk�v�l fontos. A kor�bban t�rgyalt k�t form�ci� seg�t ebben. Sosem szabad a rajta�t�s mindk�t oldal�ra embereket helyezni. A rajta�t�sek rendk�v�l intenz�vek k�zdelemben, �s nagyon neh�z a r�sztvev�knek a helyzetet �tl�tni, �s a bar�ti egys�gek eltal�l�s�t elker�lni. Ez�rt �rdemes az embereket egy oldalon fel�ll�tani, �s egy ir�nyba t�zeltetni.

Kommunik�ci�
A kommunik�ci� szint�n nagyon fontos. A blokkol� csoportoknak rejtetten kell jelezni a csapat t�bbi tagj�nak, hogy az ellenf�l k�zeledik, valamint a parancsnoknak csapat�nak a t�mad�s kezdet�t. K�zjelek alkalmasak, hogy figyelmeztess�k a t�bbieket az ellens�gre, de el�rulhatj�k a helyzet�nket. A halk besz�d szint�n ezzel a kock�zattal j�r. El kell d�nteni, melyik a legjobb. El�fordulhat, hogy h�tr�bb kell vonnia csapatot, �s r�vid jeleket alkalmazni.

A parancsnok �ltal�ban egy sorozatl�v�ssel, vagy egy robban�szer aktiv�l�s�val jelez csapat�nak, ami nem jelent nagy neh�zs�get. A rajta�t� csapatok �ltal�ban folyamatosan t�zelnek, majd egyszerre abbahagyj�k. A r�sztvev�k ezut�n az ellenf�l mozg�s�t figyelik. Ha mozg�st l�tnak, egy gyors sorozat v�gez a rosszfi�val. Amikor l�tsz�lag mindenki „halott", a csapat visszavonul.

Gy�lekez� pontok 
A gy�lekez� pontok azok a kijel�lt pontok, amelyeket a t�mad�k haszn�lnak tal�lkoz�nak, rendez�d� pontnak, valamint kivonul�si pontnak. Egy j� gy�lekez� pont kijel�l�se nagyr�szt a terept�l �s a harci helyzett�l f�gg. J� fedez�ket �s rejtekhelyet kell biztos�tani a csapatnak. Nem minden esetben ez a helyzet azonban. Haszn�lni lehet t�vols�got, term�szeti k�pz�dm�nyt (a legide�lisabb), vagy m�s m�dot a gy�lekez� pont meghat�roz�s�ra. Fontos azonban, hogy a csapat minden tagja k�nnyen �s gyorsan megtal�lhassa a helyet. Nem szabad elfelejteni, hogy a csapat tagjai harci helyzetet elhagyva indulnak el, ami el�gg� megzavarhatja �ket. A legegyszer�bb utas�t�s is zavar� vagy komplik�lt lehet egy ilyen esetben. A legfontosabb teh�t, hogy mindenki odatal�ljon a gy�lekez� ponthoz.

�SSZEGZ�S

Ism�telten megjegyezn�nk, hogy ezek csak az alapok. Gyakorolni kell az Airsoft csapatnak, hogy kifinom�ts�k a v�grehajt�st, �s kiismerj�k k�pess�geiket. Ak�rhogyan is, biztos, hogy a rajta�t�st egy rendk�v�l hat�kony fegyvernek fogja b�rki tal�lni az arzen�lj�ban.